TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)

Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)

Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)

Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 653 Ft

Benzin ára: 643 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 393,76

USD: 368,76

CHF: 405,86

GBP: 459,99

Hirdetés

Aflatoxinnal szennyezett gabonával ne trágyázzunk!

Hírek - 2020.10.27

A mérget termelő mikroszkopikus gombák a növényi trágyában negatív hatással vannak a talaj élőlényeire is – áll egy friss kutatásban. Nem ajánlott szennyezett gabonát szétszórni a földekre.

Bizonyos mikotoxinokkal szennyezett kukorica hatására a növények növekedésében és a humuszképzésben fontos szerepet játszó ugróvillások szaporulata jelentősen lecsökken, ennek pedig negatív következményei lehetnek a növénytermesztésre nézve. Az erre vonatkozó kutatást az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye szerint az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoportjának, valamint a Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszékének, illetve Állattani és Állatökológiai Tanszékének munkatársai végezték. Az eredményekről beszámoló cikk a European Journal of Soil Biology című szaklapban jelent meg. A kutatók azt javasolják, hogy szennyezett gabonát ne használjanak fel trágyaként a mezőgazdaságban.

Vannak olyan mikroszkopikus gombák, amelyek láthatatlanul vagy épp alig láthatóan fertőzik meg a terményeket, leggyakrabban a gabonát. Ezek a gombák a környezeti stressztől függően (túl hideg vagy túl meleg időjárás, szárazság, túl sok csapadék) szintén termelhetnek méreganyagokat (mikotoxinokat). Az, hogy pontosan milyen körülmények váltanak ki méreganyag-termelést, fajonként eltérő lehet – áll az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Ezek a toxinok veszélyesek az emberek és az állatok számára, ezért ha kimutatják őket valamelyik termékben, akkor emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítják az adott gabonaszállítmányt. Ilyenkor a hasznosításra az egyik módszer, hogy tiszta takarmánnyal elkeverve hígítják, majd állati takarmányként, vagy eredeti állapotában növényi trágyaként használják fel a terményt.

A kutatók azt vizsgálták, hogy amennyiben a szennyezett kukoricát trágyaként használnák, az milyen hatással lenne a talajéletre, egész pontosan az ugróvillásokra. Az ugróvillások (Folsomia candida) apró, pár milliméteres, a rovaroknál ősibb, rovarszerű lények. Fontos szerepük van a növények olyan társgombáinak (mikorrhiza) terjesztésében és szabályozásában, amelyek nélkül a legtöbb növény nehezen, vagy egyáltalán nem növekedne. Ezen kívül szerepük van a humuszképzésben, és az elhalt növényi anyagok elbontásában is.

A kutatás során a szakemberek aflatoxinnal szennyezett kukoricát kevertek be különböző mennyiségekben mesterséges talajba. Laboratóriumban ellenőrizték a különböző koncentrációk hatását az ugróvillás Folsomia candida szaporodására, túlélésére, elkerülési viselkedésére, és arra, hogy vajon elfogyasztja-e a szennyezett táplálékot. Végeredményben a túlélésre nézve nem találtak jelentős hatást, az azonban kiderült, hogy az utódok száma már a legkisebb alkalmazott koncentrációnál is jelentősen – kevesebb mint a felére – csökkent a tiszta talajhoz, kontrollhoz képest, a legnagyobb alkalmazott koncentrációnál pedig már alig lehetett találni fiatal egyedet.

Bár az állatok az élesztőt, vagyis a megszokott táplálékukat választották az aflatoxinnal szennyezett kukoricával szemben, ennek ellenére fogyasztottak belőle. Ami meglepő volt, hogy az ugróvillások nem kerülték el a szennyezett talajt, sőt igyekeztek az aflatoxintartalmú talajban maradni annak ellenére, hogy pusztulni kezdtek a toxin hatására. Valószínűleg a kísérletben használt gomba (Aspergillus nidulans) alapvetően jó minőségű táplálék számukra, amennyiben az nem termel toxint, emiatt próbálták az állatok felkeresni, ez azonban a vizsgált esetben – magas toxintartalma miatt – kifejezetten csapdaként működött számukra.
Mindezek miatt a kutatók azt javasolják, hogy az aflatoxinnal szennyezett gabonát ne használják fel trágyaként a mezőgazdaságban, mert ezzel károsodik a talajélet, ami hosszú távon terméscsökkenéshez is vezethet. Ehelyett alternatív megoldásként a szennyezett kukorica biogáz-termelésre való felhasználását ajánlják.

Forrás: MTI

Címkék: mikotoxin, aflatoxin, növénytermesztés, trágya, kutatás, ugróvillások

Népszerű hírek