Ukrán gabona, uniós fejfájás

Miközben Ukrajna felől korlátlanul dől az olcsó gabona Magyarországra, a magyar gazdák nem tudják értékesíteni a saját terményeiket, kénytelenek raktározni és az ezzel járó busás költségeket fizetni. Vannak, akik már a tartalékaikat élik fel, így aztán kétségessé vált, hogy lesz-e pénz a tavaszi talajmunkákra, vetésre, műtrágyázásra. Ez pedig meghatározhatja az egész agrárium idei teljesítményét.

A kialakult helyzet ma már napi téma nemcsak a gabonatermelők, hanem az agráriummal foglalkozó más szakemberek körében is. Hiányolják ugyanis a hatékony állami fellépést a jelenséggel szemben, miközben a propaganda lépten-nyomon azt sugallja, hogy a magyar gazdákért mindent megtesznek a döntéshozók.

Sorsa ismeretlen

„Áldatlan állapotok alakultak ki, éppen most beszéltem az egyik vetőmag-kereskedelmi cég területi képviselőjével, ő erősítette meg azt, amit eddig is sejtettünk, hogy az ukrán gabonát, a búzát, a kukoricát és a napraforgót az éj leple alatt szállítják a malmokba, hogy az emberek ne lássák – hallottuk Vincze László surjányi gazdától, aki 300 hektáron gazdálkodik. – Mindenhol megy a seftelés az ukrán gabonával, mert lényegesen olcsóbban adják, mint mi – igazából nekik mindegy, csak menjen el, mert nagyon kell a pénz a háború sújtotta országban élőknek. A baj az, hogy ők oda tudják adni olcsóbban is, ami 40-50 százalékkal alacsonyabb árat jelent, mert náluk nem rakódik rá akkora termelési költség az árura, mint nálunk. Még az üzemanyag is literenként körülbelül 100 forinttal olcsóbb ott, mint idehaza, miközben Ukrajnában most gyakorlatilag minden, így a gázolaj is hiánycikk! Csak hogy a mennyiséget érzékeltessem, Tiszapüspöki közelében áll egy nyitott szín, amiben információim szerint 300 kamionnyi gabona is elfér – azt egyetlen nap alatt feltöltötték a múltkor… Másnap teherautók jöttek érte, hogy elvigyék állítólag veszélyes hulladékként megsemmisíteni, de hát megnéztem volna, hogyan zajlik a megsemmisítés, mert akkor vajon minek hozták be az országba? Szóval megy itt a sumákolás rendesen, eközben a magyar gabonából nemhogy egykamionnyi, de egy kilogramm se kell senkinek. Fizetjük a tárolás díját, direkt azért nem adtuk el a kombájn mellől, hogy a kiadásainkat visszahozza. Erre nemhogy nem térülnek meg a költségeink, hanem még tovább terebélyesednek, hála a kereskedőknek, akik az olcsóbb ukrán gabonát választva nyerészkednek, meg a döntéshozóknak, akik hagyják ezt. Fél éve tart ez a helyzet, és nem tudom, mi lesz a vége, 4000 mázsa búzám, 1200 mázsa árpám és 800 mázsa napraforgóm van a raktárban. A tárolás költsége pedig 200 ezer forintról 400 ezerre nőtt, és még nincs vége…

Vincze László hozzátette: nem az a bajuk, hogy az ukrán gabona piacra talált itt, Magyarországon, mert ha így tudnak segíteni az ukrajnai gazdatársaknak, akkor legyen, ráadásul kukoricából úgyis szükség volt importra. Azonban arról nem volt szó, hogy az olcsó ukrán gabonát kontrollálatlanul, irdatlan mennyiségben engedik be az országba.

„Ráadásul úgy, hogy először a több éve raktárban álló, erősen kifogásolható minőségű termény érkezett az országba, ami molyos, penészes, és még ki tudja, milyen módon károsodott – fogalmazott a gazdálkodó. – De ha ez nem lenne elég, génmódosított is, mert Ukrajnában ez legális. Hogy mi lesz a sorsa ennek a gabonának, azt nem tudom, senki nem tudja, hová, vagy mibe kerül. Bezzeg minket, magyar termelőket a hatóság naponta többször is ellenőriz, elszámoltat – szerintem ezeket az ukrán gabonatételeket a kutya nem ellenőrzi, ha ellenőriznék, biztosan nem jöhetne be az országba, mert olyan minőség; volt szerencsém látni.”

Az alföldi termelő arról is beszélt: a raktározási költségek lassan a tartalékaikat is felemésztik, de így veszélybe kerülnek a tavaszi magágy-előkészítési munkálatok (főleg, ha a gázolaj ára tovább emelkedik, amire nagy esély van) és a vetés is. „Az a szomorú, hogy az ukrán áru alacsony ára nem tükröződik a takarmány, illetve a tápok árcsökkenésében” – jelentette ki végül Vincze László.

Meredeken esik a termény ára

Horváth György, a nagykanizsai, agrár- és élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozó Német&Horváth Agrár Zrt. munkatársa megerősítette a László által elmondottakat.

„Elvileg a határon, beérkezéskor ellenőrzik ezeket a gabonatételeket, melyek az Európai Unió és Ukrajna között született kétoldalú megállapodás eredményeként jöhetnek az EU-ba – és rengeteg megy is tovább belőlük Olaszország felé – bocsátotta előre Horváth György. – Ezzel együtt sajnos irdatlan mennyiség marad, maradt itt, ami tönkretette a hazai gabonapiacot. Száznyolcvan-száznyolcvanöt forintba került korábban a kukorica kilója, s az ukrán dömping hatására ez most beesett 120 alá, ami felmérhetetlen károkat okoz a magyar termelőknek, akik az adottságaik és gazdasági mutatóik miatt sokkal magasabb önköltséggel tudják előállítani terményeiket, mint ukrán társaik. Tovább rontja a magyar gazdák helyzetét, hogy még nem kapták meg a területalapú támogatás előlegeit sem. Óriási tehát a baj, valami nagyon félrement…”
 

Aki nem ül fel az ukrán „vonatra”

Bóta István, a törökszentmiklósi Don-Agro Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetője azon terménykereskedelemmel is foglalkozó integrátorok közé tartozik, akik nem állnak be a sorba és nem áldozzák fel hosszú távú magyar partneri kapcsolataikat a rövid távú extraprofit érdekében.

„Viszonylag zárt integrátori rendszert alakítottam ki az elmúlt 30 év alatt, s azt gondolom, az a kereskedő, aki most felül erre az Ukrajna irányából érkező »vonatra«, maga alatt vágja a fát – fogalmazott Bóta István. – Ugyanis ezzel a lépéssel a saját termelői jövőjét adja el és árusítja ki. Nem tudjuk, mi lesz ennek a vége, és meddig jön a gabona Ukrajnából, hiszen ez világpolitika, azt azonban látjuk, hogy ez nemcsak nálunk, hanem lassan egész Európában komoly feszültségeket okoz, ugyanis mindenütt jelentős mértékben letörte a mezőgazdasági termények árát. Hozzáteszem, hogy normális évben ezek elfogadható árak, de nem a mostani helyzetben. 2022 ugyanis nem átlagos év volt idehaza, hanem katasztrofális, az aszály rengeteg gazdát lehetetlenített el, a szokásos termésnek jó, ha az ötödét be lehetett takarítani. A termelőknek nincs pénzük, a túlélésért küzdenek, s ebben a helyzetben még lapot húztunk a húszra is, jött az ukrán áru, ami ahogy mondani szokták, a béka feneke alá vitte az árakat. Azt gondolom, aki ebben a szituációban a saját brutális haszonszerzése érdekében elárulja a termelőit és helyettük az olcsóbb ukrán gabonát vásárolja, az nemcsak őket, hanem saját magát is rendkívül nehéz helyzetbe hozza. Napnál is világosabb számomra, hogy ha az én termelői köröm eddig lojális volt velem, akkor most a bajban nekem is lojálisnak kell lennem velük, ezt követeli meg nemcsak az üzleti, hanem az emberi tisztesség is. Ha ők nincsenek, az én munkámnak sincs értelme, ha ők tönkremennek, én is tönkre fogok menni.”

Bóta István hozzátette: amúgy az ukrán gabonáról általánosságban elmondható, hogy egy gyenge euróbúza minőségnek felel meg, nemegyszer toxinokkal, aflatoxinnal, penésszel és más idegen dolgokkal szennyezett, raktári kártevőkkel fertőzött, sőt, megesik, hogy kifejezetten büdös, dohos. Hogy ez a gabona hogyan kerülhet az állatok elé, vagy ne adj’ isten, humán, azaz emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekbe, az nagy kérdés. A szakember úgy tudja, hogy az ukrán napraforgóból például étolajat is gyártanak Magyarországon.

„Megértem, hogy háború van, megértem, hogy segítenünk kell, nem vagyok Ukrajna-ellenes, de ez a helyzet nem sokáig tartható már fenn – szögezte le a szakember. – S hogy nem csak mi vagyunk így ezzel, azt jelzi, hogy a bolgár gazdák a saját piacuk védelmében már felborítják az ukrán gabonát szállító kamionokat, betelt a pohár a lengyeleknél és mozgolódnak az osztrákok is. Azt gondolom, a gazdáknak kell összefogni és felemelni a szavukat, másként a kutyát nem érdekli a magyar paraszt baja. Mert ne legyen kétségünk, az ukrán gabona csak az első lépcső, aztán majd jön a többi termék is, mi pedig teljesen esélytelenek vagyunk velük szemben a hazai inputárakkal.”

A kép 2022. július 22-én Eperjeskén készültek, a munkások az Ukrajnából érkező kukoricaszálltmányt rakodják át

Lengyelországban már áll a bál

Az elmúlt hónapokban az AGROunia minden lehetséges módon igyekezett felhívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy az Ukrajnából érkező, ellenőrizetlen gabona-, kukorica- és repceáramlás destabilizálja a hazai piacot. Michał Kołodziejczak, az érdekvédelmi szervezet elnöke nyílt levelet intézett Morawiecki miniszterelnökhöz, Kaczyński elnökhöz és Lech Sprawka lublini vajdához.

„Ez egészen a közelmúltig tabutéma volt. Az AGROunia az első, amely az Ukrajnából Lengyelországba importált gabona témájával nyíltan foglalkozott – hangsúlyozza Michał Kołodziejczak, az AGROunia elnöke. – Az elmúlt hónapokban a kormány biztosított minket arról, hogy az importált áru nem érinti hátrányosan a lengyel gazdaságokat. A gazdálkodók ezen felbátorodva visszatartották az értékesítést, mert télen jobb árakat ígértek nekik. Ezek azonban közben olyan szintre estek, amit már nem lehet nyereségesnek nevezni. Ma a helyzet drámai. A kukorica ára három hét alatt 40%-kal csökkent, a búza ára folyamatosan esik, csakúgy, mint a repcéé. Ma minden sokkal olcsóbb, mint a betakarításnál. Ha a helyzet nem változik, drámai következményekkel kell számolni, hamarosan hiánycikk lesz az élelmiszer. Ha a lengyel gazdák felhagynak a termeléssel, a világ másik végéről importálhatjuk az élelmiszert – pont úgy járunk, mint a szénnel, amiből állítólag 200 évig önellátók voltunk, most pedig külföldről kell beszereznünk” – fogalmazott Kołodziejczak.

Hozzátette: az ostromlott Ukrajna segítségére kétségtelenül szükség van, de nem a lengyel gazdálkodók rovására, akik jelenleg csak azért veszítenek egész vagyonokat tranzakciók során, mert a raktárak tele vannak az ukrán gabonával. Ráadásul ez a gabona állítólag nem is kistermelők, hanem hatalmas vállalatok földterületeiről származik, és habár a harmadik világ legszegényebb, például afrikai országaiba kellett volna mennie, a lengyel piacon maradt. S habár a lengyel gazdákat tiltakozó akcióik, tüntetéseik miatt a hatóság folyamatosan vád alá helyezi és kihallgatásokkal vegzálja, előbbiek nem adják fel, mert hiszik, jó ügyért küzdenek.

Forrás: agrarheute.com

Szerző: AgrárUnió